Disclaimer

A huszonharmadik században a Földet már kétszer meglátogatta egy gigászi, titokzatos robotűrhajó, amely a naprendszer határain túlról érkezett – és egy sajátunkat messze felülmúló idegen civilizáció technikai fölényének cáfolhatatlan bizonyítéka. Három földi űrhajós a Rámának elkeresztelt űrjármű labirintusszerű belsejében ragadt, ahol minden testi és lelki erejüket össze kell szedniük a túléléshez. A rettenthetetlen utazók csupán tizenkét esztendőnyi repülés után ismerik meg úti céljukat és szembesülnek a legnagyobb kihívással: hogy randevúzniuk kell a Ráma bázisállomással – és galaktikus otthonuk láthatatlan megtervezőivel. A kozmonauták már hátrahagyták a családjukat, a barátaikat és földi javaikat, hogy új életet kezdjenek. Ám azok a válaszok, amelyek a Rámai csomópontnál várják őket, még nagyobb áldozatokat követelnek tőlük – feltéve, hogy az emberiség kész megismerni a megdöbbentő igazságot.

A távoli Thalassa bolygón a halászó emberek egy üstökösre figyelnek fel. Miután a városban a tudósok jobban megvizsgálják a jelenséget, rájönnek, hogy egy űrhajó. Találgatások után arra következtetnek, hogy az űrhajó egy ősi földi magvető űrhajó. Réges-régen a Földön tudósok megdöbbenve figyeltek fel rá, hogy a Nap rövidesen szupernovává fog alakulni. Szerencsére a rövid idő nem emberi, inkább csillagászati mércével mérve volt rövid. Így az emberiségnek lehetősége adódott arra, hogy felkészülhessen az eseményre és megfelelő tervet dolgozzon ki. Az emberi faj megmentésére csak egy lehetőség kínálkozott: mivel a legközelebbi csillag is több ezer év távolságra volt, élő ember nem hagyhatta el a Földet. Lefagyasztott embrió azonban igen! A terv szerint több száz űrhajó indult el a Földről, fedélzetén fagyasztott embriókkal és robotokkal. Miután az űrhajó célba ér, a robotok felnevelik az első embereket. Az első emberek pedig majd a következő generációkat. A történet színhelyét, a Thalassát is egy ilyen űrhajó népesítette be. Azonban a technika fejlődésével egyre jobb és gyorsabb űrhajók készültek. Nem volt tehát kizárható, hogy egy később indított űrhajó leelőz egy korábban indítottat. Így egy bolygóra több időpontban is érkezhetett ilyen „magvető” űrhajó. Ez az űrhajó azonban más volt. Nem embriók, hanem élő emberek utaztak rajta. A Föld utolsó űrhajója volt. Az utazás során azonban elkopott a hajót védő jégréteg. Csak vízért álltak meg, amiből újra jég védőpajzsot készítenének, hogy folytathassák útjukat a céljuk felé. Az elgyötört űrhajósok közül néhánynak azonban esze ágában sem volt további fényéveket utazni, ha már itt is otthonra találhatnak. Az űrhajósok és a lakosok közt emiatt feszültség alakul ki. Vajon meg tudnak egyezni? Eléri-e az űrhajó a célját? Vagy a legénység zendülése miatt a küldetés megszakad?

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.A távoli Thalassa bolygón a halászó emberek egy üstökösre figyelnek fel. Miután a városban a tudósok jobban megvizsgálják a jelenséget, rájönnek, hogy egy űrhajó. Találgatások után arra következtetnek, hogy az űrhajó egy ősi földi magvető űrhajó.
Réges-régen a Földön tudósok megdöbbenve figyeltek fel rá, hogy a Nap rövidesen szupernovává fog alakulni. Szerencsére a rövid idő nem emberi, inkább csillagászati mércével mérve volt rövid. Így az emberiségnek lehetősége adódott arra, hogy felkészülhessen az eseményre és megfelelő tervet dolgozzon ki. Az emberi faj megmentésére csak egy lehetőség kínálkozott: mivel a legközelebbi csillag is több ezer év távolságra volt, élő ember nem hagyhatta el a Földet. Lefagyasztott embrió azonban igen! A terv szerint több száz űrhajó indult el a Földről, fedélzetén fagyasztott embriókkal és robotokkal. Miután az űrhajó célba ér, a robotok felnevelik az első embereket. Az első emberek pedig majd a következő generációkat.
A történet színhelyét, a Thalassát is egy ilyen űrhajó népesítette be. Azonban a technika fejlődésével egyre jobb és gyorsabb űrhajók készültek. Nem volt tehát kizárható, hogy egy később indított űrhajó leelőz egy korábban indítottat. Így egy bolygóra több időpontban is érkezhetett ilyen „magvető” űrhajó.
Ez az űrhajó azonban más volt. Nem embriók, hanem élő emberek utaztak rajta. A Föld utolsó űrhajója volt. Az utazás során azonban elkopott a hajót védő jégréteg. Csak vízért álltak meg, amiből újra jég védőpajzsot készítenének, hogy folytathassák útjukat a céljuk felé. Az elgyötört űrhajósok közül néhánynak azonban esze ágában sem volt további fényéveket utazni, ha már itt is otthonra találhatnak. Az űrhajósok és a lakosok közt emiatt feszültség alakul ki. Vajon meg tudnak egyezni? Eléri-e az űrhajó a célját? Vagy a legénység zendülése miatt a küldetés megszakad?

Mit kínál Arthur C. Clarke a 2001: Űrodüsszeia világhírű szerzője ebben az új, meghatóan lírai, de tudományos szempontból is helytálló regényben? Egy távoli bolygó paradicsomi életébe vezet be, megismertet két különböző szintű emberi kultúra találkozásával, és fölveti azt a lehetőséget is, hogy az emberiség végre kapcsolatba kerül egy tőle teljesen idegen, magasabb rendű értelmes lénnyel. A Föld végnapjai és a Naprendszer pusztulása után százával nyílnak meg a lehetőségek: a technika a tudomány és a civilizációs vívmányok fölvértezik az embert, és lehetővé teszik hogy új bolygókon vesse meg a lábát. Ennek a végtelen kalandnak egyik epizódját beszéli el A távoli Föld dalai.

Mit kínál Arthur C. Clarke a 2001: Űrodüsszeia világhírű szerzője ebben az új, meghatóan lírai, de tudományos szempontból is helytálló regényben? Egy távoli bolygó paradicsomi életébe vezet be, megismertet két különböző szintű emberi kultúra találkozásával, és fölveti azt a lehetőséget is, hogy az emberiség végre kapcsolatba kerül egy tőle teljesen idegen, magasabb rendű értelmes lénnyel. A Föld végnapjai és a Naprendszer pusztulása után százával nyílnak meg a lehetőségek: a technika a tudomány és a civilizációs vívmányok fölvértezik az embert, és lehetővé teszik hogy új bolygókon vesse meg a lábát. Ennek a végtelen kalandnak egyik epizódját beszéli el A távoli Föld dalai.

A történelem tele van nagyszerû városokkal, de Diasparhoz egy sem fogható. Évmilliók óta zárkózik védelmezõ kupolája mögé, hogy elszigetelje magát a széthulló külvilág veszélyeitõl. Valamikor olyan hatalommal rendelkezett, ami elõtt még a csillagok is meghódoltak, de aztán – a legendák szerint – a bolygón kívülrõl érkezõ támadók visszaûzték az emberiség utolsó maradékát a város biztonságot nyújtó falai közé. Diaspar lakói örök életûek, de a halhatatlanságért nagy árat fizettek: sosem hagyhatják el tökéletesen szervezett, minden kényelemmel ellátott otthonukat. Ebbe a változatlanságba dermedt világba születik bele Alvin, a Kiválasztott, aki merõben más vágyakkal rendelkezik, mint a többi ember. Õ meg akarja tudni, mi van a város falain kívül. Mivel erre senkitõl, még a Központi Komputertõl sem kap választ, maga indul el rejtett föld alatti folyosókon, hogy utánajárjon a legendáknak, és megfejtse Diaspar elzárkózásának igazi titkát. A Clarke legjobb mûveit csokorba gyûjtõ sorozatunk második darabja örök érvényû, filozofikus mese az SF hõskorából, tele hihetetlen kalandokkal és technikai csodákkal. Az új kiadást mintegy keretbe foglalja a szerzõ magyarul elõször olvasható elõszava, valamint a neves ausztrál írónak, Damien Brodericknek külön a mi kötetünk számára készített utószava.

Pierre de Fermat francia műkedvelő matematikus 1637-ben ezt írta egy tudományos kötet margójára: „Egy köböt pedig lehetetlen szétbontani két köbre, egy negyedik hatványt két negyedik hatványra, és általában a négyzet kivételével egy hatványt ugyanolyan két hatványra. Erre találtam egy valóban csodálatos bizonyítást, de a lapszél túl keskeny ahhoz, hogy befogadja.” Mivel megoldását máshol sem jegyezte föl, útjára indított egy legendát, amely évszázadokon keresztül kísértette a matematikusokat. A „Nagy Fermat-sejtés” bizonyítása végül 1995-ben sikerült Andrew Wilesnak, de csupán olyan eszközökkel, amelyek a 17. századi tudósnak nem álltak rendelkezésére. Amikor egy lelkes fiatal Sri Lanka-i fiú, Randzsit Szubramanian rábukkan az eredeti megoldásra, világszerte zseninek kiáltják ki, hírnév és vagyon hull az ölébe, de boldogsága nem tart sokáig. A legkülönbözőbb hatóságok és titkos szervezetek akarják soraikba toborozni, hogy kihasználhassák rendkívüli matematikai tehetségét. És mindeközben egy hatalmas idegen flotta tart a Föld felé, hogy elpusztítsa a magenergia birtokába jutott, potenciálisan veszedelmes új fajt. Az emberiségnek saját maga és a galaxis többi értelmes lénye számára is be kell bizonyítania, hogy érdemes a fennmaradásra. Es ebben az újabb bizonyításban is kulcsfontosságú szerep jut Randzsitnak. Az SF két Nagymesterének közös meséje maga is bizonyíték arra, hogy jövőnk záloga a tudomány és a racionális gondolkodás. Mert az emberi elménél, ha jó célra használják, nincs csodálatosabb.

Ahogy a titokzatos, idegen eredetű Szemek föltűnnek a Föld körül, az idő és a tér szilánkokra hasad. Így találkozik egy 21. századi ENSZ békefenntartó helikopter legénysége a brit gyarmati hadsereg viktoriánus katonáival, egy visszatérő Szojuz-kabin űrhajósai pedig Dzsingisz kán hódító mongoljaival.
A különös össztörténelmi tabló szereplőit egy rejtélyes rádióadás Babilon ősi városába vonzza, ahol elkerülhetetlenné válik a különböző korok végzetes összecsapása.
Az SF irodalom két nemzedékének két zsenije összefogott, és az eredmény egy olyan mű lett, amely a legmodernebb tudományos elméleteket vegyíti az örökzöld kalandtörténetek egzotikumával és izgalmaival. Semmi kétség, Clarke és Baxter közös új regényét hamarosan a klasszikusok között emlegetik majd.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.A szent hegy, Sri Kanda volt az ősi Taprobane legnagyobb tiszteletének örvendő kegyhelye. Ugyanakkor az emberiség történelme legmerészebb technikai vívmányának megvalósítása is kizárólag e hegyen volt lehetséges. Vannervar Morgan álma a föld és a csillagok összekapcsolását illetően még a huszonkettedik században is égbekiáltó, lehetetlen és nem csupán butácska ötlet volt. A Morgan által javasolt csillagtorony és annak mélyűri utazásra gyakorolt forradalmasító hatása nem csak hogy lehetséges, de felbecsülhetetlen jelentőségű is volt. Bárcsak le tudta volna győzni a közönyt, a bürokráciát és az évezredes hagyományokkal rendelkező szerzetesrendet a Sri Kanda csúcsán, melynek vezetői halálra gyötörték mielőtt átengedték volna templomukat a megszentségtelenítő haladásnak!

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A szent hegy, Sri Kanda volt az ősi Taprobane legnagyobb tiszteletének örvendő kegyhelye. Ugyanakkor az emberiség történelme legmerészebb technikai vívmányának megvalósítása is kizárólag e hegyen volt lehetséges. Vannervar Morgan álma a föld és a csillagok összekapcsolását illetően még a huszonkettedik században is égbekiáltó, lehetetlen és nem csupán butácska ötlet volt. A Morgan által javasolt csillagtorony és annak mélyűri utazásra gyakorolt forradalmasító hatása nem csak hogy lehetséges, de felbecsülhetetlen jelentőségű is volt. Bárcsak le tudta volna győzni a közönyt, a bürokráciát és az évezredes hagyományokkal rendelkező szerzetesrendet a Sri Kanda csúcsán, melynek vezetői halálra gyötörték mielőtt átengedték volna templomukat a megszentségtelenítő haladásnak!

.... kissé késő azon tűnődnöm, miért váltam íróvá, vagy azon törnöm a fejem, kínálkozott-e valaha igazi választási lehetőségem. Ezt valószínűleg a génjeim határozzák meg ugyanúgy, mint a szemem színét vagy a fejem formáját. De hogy miféle író lettem, más kérdés: gyanúm szerint ebben a véletlen és a környezet játszott egyaránt döntő szerepet...
... Egy régebbi évszázadban valószínűleg a tengerről írtam volna történeteket. De olyan korban születtem, amikor az ember először kezdte komolyan fontolgatni, hogy elhagyhatja bolygóbölcsőjét, így az én képzeletem is a világűr felé indult kalandozásra...

A Titán a Szaturnusz egyik legtávolabbi holdja, ahova eljutott az ember, és ahol az egykori telepesek 2276-ra már jól működő kereskedőtársadalmat teremtettek. A szigorú rendre és békére a Makenzie-dinasztia ügyel kényesen. Nincs nehéz dolguk, hiszen a jövő kiszámítható, különösen akkor, ha a dinasztia éles eszű, hűvös logikájú tagjai szinte egyformák. Csakhogy Duncan, a legifjabb Makenzie mégis másképp viselkedik, amikor a legendás óvilágra, a Földre érkezik, hogy a dinasztia utánpótlásáról gondoskodjék. Talán a nagymama titokzatos kristályai, elejtett félszavai, a gyermekkor emlékei teszik, de Duncan másként gondolkodik barátságról, szerelemről, csalódásról, reményről és jövőről. Meglehet hogy ő sejti jobban a távolabbi jövőt.

Ez a könyv - fantasztikus regény. A távoli jövőben játszódik, tudományos kérdései azonban már a mai embert is foglalkoztatják. A tengerek legértelmesebb élőlényei, az ún. játékos delfinek már az ókorban is kitűntek azzal, hogy különösképpen vonzódnak az emberhez. A mai kutatás felfedezte azt is, hogy sajátos delfin-nyelven társalognak egymás között. Ettől már csak egyetlen lépés, hogy az emberi nyelvet és a delfin-beszédet oda és vissza lefordíthassuk. Ezzel foglalkozik Kazan professzor, a regény orosz származású tudósa, és a kutatás eredményeit használja fel páratlanul izgalmas tengeri utazása során a regény sok kalandot megért ifjú hőse.

Az Elsőszülöttek a történelem kezdete óta szemmel tartották az emberiséget, és amikor a Föld elérte a 21. század fejlettségi szintjét, a tettek mezejére léptek. Először végrehajtották az Időtörést, és a bolygót apró darabkáiból újraalkotva kísérleti laboratóriumot hoztak létre egy párhuzamos világegyetem formájában, hogy közelebbről tanulmányozhassák a legkülönbözőbb korokból elhurcolt emberpéldányokat. Azután gigantikus napkitöréssel próbálták eltörölni civilizációnk utolsó nyomát is, de egy páratlan nemzetközi összefogásnak köszönhetően tervük nem járt sikerrel.

Most, hogy a Föld végre kezd kilábalni a napvihar okozta természeti és társadalmi zűrzavarból, mind több baljós jel utal arra, hogy az Elsőszülöttek még nem adták föl elpusztításunkra szőtt terveiket. Vajon ezúttal milyen kozmikus „végső megoldást" főztek ki galaktikus boszorkánykonyhájukban? Egy biztos csak: az emberiség túlélésének kulcsfigurája Bisesa Dutt, az egykori ENSZ-katona, aki évtizedes krioálmából ébredve hirtelen ismét az események középpontjában találja magát, élő kapcsot képezve a Föld és a párhuzamos világban új utakat járó párja, a Mir között.

Az angol és az egyetemes SF-irodalom két szupersztárjának fantáziája nem ismer határokat, aprólékosan kidolgozott Időodisszeia-ciklusuk befejezéseként egy lélegzetelállító izgalmakat tartogató akcióregényt alkottak, amely azonban a technikai csodák és a pergő cselekmény mellett fontos gondolatokkal is szolgál.

„Az Elsőszülöttek a trilógia leginkább clarke-i kötete.

Emlékezetünkbe idézi azokat a klasszikus történeteket, amelyek eredetileg megszerettették velünk az SF-et."

„A szerzők ravaszul illesztgetik össze az elképzelt jövő történelmének kirakós-darabkáit, lendülettel és nagy gonddal szőve csábító hálójukat az olvasó köré."

Locus

SciFi Weekly

„A rakéták pillanatok alatt eltűntek a ragyogásban. Úgy tetszett, hosszú percek múltak már el, amikor a napfény ereje robbanásszerűen megszázszorozódott. Odalent a Földön, gondolta magában Wheeler, az embereknek ma éjjel fenomenális látványban lesz részük. A légkör pedig, a csillagászok mélységes utálatának tárgya, megvédő őket bármitől, amit ezek a robbanófejek kibocsátanak magukból.”
Clarke, a tudományos-fantasztikus irodalom nagy óriása reneszánszát éli. A Cédrus Kiadó ezzel az immár klasszikussá vált kötetével elsősorban a valódi science-fiction-értőknek és -kedvelőknek szeretne örömet szerezni.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Lehet, hogy az utasok sikoltoztak vagy kiáltoztak, Pat nem hallotta. A tenger megelevendett és mozgott, olyan erők hatására, amelyek felébresztették időtlen álmából… A Szeléné lefelé csúszott és ide-oda bukdácsolt a hihetetlen lejtőn. Pat látta,hogy a végtelen poráradat legördül a kráter csillagokkal körültűzdelt száján. Az erőlködő motorok némi előnyre tettek szert, de már nem elegendőre. A por már a jacht falánál emelkedett, elérte az ablakok alsó szegélyét, s végül teljesen eltakarta őket. Pat tanácstalannak érezte magát, leállította a motorokat. Lassú halál várt rá és társaira. Sötétségben és csöndben süllyedtek bele a Hold porába…

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. A kozmikus jéghegy a Nap irányából érkezett, így közeledését senki sem vette észre, amíg az ég lángba nem borult. Másodpercekkel később a lökéshullám kétezer négyzetkilométernyi fenyőerdőt terített a földre, s világ körüli útjára indította a legnagyobb durranást, amekkorát a Krakatau kitörése óta emberi fül nem hallott. Ha az üstökös-töredék csupán két órányit késett volna évmilliós útján, tíz megatonnás robbanása letörölte volna Moszkvát a Föld színéről s megváltoztatta volna a történelmet. Időpont: 1908. június 30. Arthur C. Clarke legújabb regénye a huszonkettedik században játszódik. Központi témája egy aszteroida felfedezése és pályáról való kimozdítása, mielőtt még milliók életét követelve becsapódna a Földbe… A hatalmas, szénfekete aszteroida természetesen nemcsak tudományos-technikai problémákat vet fel: az új vallás, a „kriszlám” fanatikus hívei isteni üzenetet látnak benne – s csaknem meghiúsítják az eltérítésére tett bolygóközi kísérletet…

Mi marad több ezer év múlva a földi civilizációból? Megérti-e a földi kultúrát a mérhetetlen messzeségből a Földre érkező idegen? Milyen új életformát talál magának a jövő embere itt a Földön? Milyen titokzatos jelenségeket kell megértenie, mi mindennel kell megbírkóznia annak, aki úgy határoz hogy nem hagyja le jó öreg bolygónkat? A tér- és időbeli korlátokat nem ismerő képzelőerővel megáldott Clarke a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legolvasotabb művelője a Föld nevű planétát választotta számos írása színteréül, témájul, amelyek közül most a legjobbakat egy kötetben összegyűjtve olvashatja ennek a műfajnak minden rajongója.

Az a perc, amelyben végleg kiderül: nem vagyunk egyedül az univerzumban. Az a perc, amely lehet hősies, tragikus, komikus is akár. Egy azonban biztos: véget ér magányunk és új korszak kezdődik az emberiség történetében. Az idegeneket sok író elhozta már hozzánk. Kötetünkben ezeknek a találkozásoknak legjobbjait olvashatják Isaac Asimovtól kezdve Arthur C. Clarke-on át Orson Wellesig, aki 1938-ban emberek tízezreit hajszolta pánikba Wells regényéből készített rádiójátékával. Ilyen fájdalmas lesz az a pillanat is, amit a kötet szerzői valamennyien megjövendöltek? Vagy valóságos hajnal köszönt a civilizációnkra? Megtalálhatja az Önnek tetsző választ a könyv elolvasása után.

Arthur C. Clarke legjobb művei között tartják számon a mára már klasszikussá vált - Campbell-, Hugo-, Jupiter- és Nebula-díjas -Randevú a Rámával című, 1973-ban írt regényét.
Gigászi méretű, rejtélyes, henger alakú tárgy tűnik fel az űrben, és száguld egyenesen a nap felé. A naprendszerből kutató űrhajót küldenek a Rámának elnevezett magányos vándorra, hogy vizsgálja meg, mielőtt végképp eltűnne az űr mélyén. A feladattal megbízott űrhajósok azonban csak néhány kérdésükre kapnak választ, a többi - a Ráma minden pontján észlelt háromoldalú szimmetriát mutató struktúráktól kezdve a hengeres tengeren át a gépezet-szigetig - titok marad. E titkok minden bizonnyal egy, a naprendszerénél sokkal fejlettebb civilizáció hírnökei. De kik lehetnek a rámaiak? Hol vannak, és mi a céljuk az emberekkel? Talán a serényen tevékenykedő biotok adhatnának választ e kérdésekre? Vagy az üvegtemplom rejti a megoldást? Vagy talán az óriási henger megközelíthetetlen „déli féltekéje"? A Ráma őrzi megoldhatatlan titkait, és évtizedek óta újabb és újabb olvasónemzedékek fantáziáját mozgatja meg lebilincselő és letehetetlenül izgalmas történetével.